A tavalyi évhez képest 2010-ben közel 15 százalékkal nőtt a cafeteria keretében adott juttatások bruttó értéke, ugyanakkor a jogszabály-módosítások hatására átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz viszonyított aránya – többek közt ez derült ki a NEXON legfrissebb, 20 ezer fő idei nyilatkozatán alapuló cafeteriafelméréséből.
A munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a "08"-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Az APEH honlapján összefoglalta a legfontosabb
A magyarországi munkavállalók 2009 utolsó három hónapjában kevesebb béren felüli juttatást kaptak, mint egy évvel korábban - derül ki a Merces.hu felméréséből. Bár a 13. havi fizetések és év végi jutalmak átlagos összege egyaránt nőtt, kevesebben részesültek benne, mint 2008 decemberében.
Az adóhivatal december 9-én a béren kívüli juttatások adásával, adózásával kapcsolatos közleményt adott ki, „Tájékoztató egyes természetbeni és béren kívüli juttatások áthúzódó adókötelezettségéről” címmel. A cél annak tisztázása volt, hogy idén még mit és miként lehet adómentesen vásárolni.
Egyesek szerint átmeneti jellegű lesz a szabályozás, amely különböző adókulcsokkal sújtja 2010-től a béren kívüli juttatásokat, míg mások úgy vélik így is jól működtethető a cafeteria-rendszer. Ezeknek a juttatásoknak lassan tizenöt éves hagyománya van Magyarországon is, s munkaadók és munkáltatók – eltérő okokból ugyan, de - egyaránt kedvelik a rendszert. Ebbe az idillbe „rondít bele” némiképp az új adótörvény.
A szakértők szerint a vállalatok többsége dolgozóira hárítja a cafeteriaelemek január elsejétől növekvő adóterheit, de nem valószínű, hogy jelentősen változna a béren kívüli juttatások aránya a teljes kereseten belül - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
Hány munkáltatótól kaphat a munkavállaló béren kívüli juttatást? Olvasóink kérdéseire a Sodexo szakértője, Domonkos Rita válaszol.
A cafeteria-rendszeren belül az üdülési csekk, a munkahelyi képzés, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár) befizetések után 25 százalék adót kell fizetni 2010-től. A hideg étkezési utalványra pedig 97,89 százalékos adóteher hárul. Nő viszont a melegétel-utalványok havonta adható kerete 12 ezerről 18 ezer forintra. Mikor jár a legjobban a munkavállaló és mennyit spórolhat így a munkáltató?
